Robert Pattinson a Roverről

http://www.scribd.com/embeds/130723780/content?start_page=1&view_mode=scroll&access_key=key-2scz36r8whcmcup840f

Advertisements

Robert Pattinson a How to Be-ről

Nem tudom, mikori az interjú, Rob haját tekintve valamikor a New Moon körül. a How to be volt az a film, ami meggyőzött arról, hogy érdemes megnézni más szerepekben is, nem csak a Twilightban. És a más szerepek győztek meg arról, hogy nem rossz színész, érdemes minden filmjét megnézni…Érdemes. És érdemes rajongani is érte.
A kiugrást jelentő szerepe meg az, ami, és annak alapján a túl okos kritikus-firkászok le is írták őt mint színészt. Amivel szintén tudnék sokat vitatkozni. Na, befejezem, beszéljen Robci. Itt még nema z a rutinos nyilatkozó, minta mit ‘megszoktunk’ tőle a Vizet az Elefántnak és a Cosmopolsi kapcsán, de összeszedettebb, mint némelyik ezt követő Twi-film riportban.

RP: Hey, I’m Robert Pattinson, check out my new movie ‘How to be’ on IFC Festival Direct.

RP: Sziasztok, Robert Pattinson vagyok, nézzétek meg az új filmemet, a How to be-t.

Q: Did you relate to the film’s story?

K: Tudtál kötődni a film történetéhez?

RP: Just kind of you know, you’re the guy in the world, and at the time I really felt… I didn’t know if I wanted to be an actor, I didn’t know what I was doing, I haven’t got into university, I was just bumping around. I was not feeling particularly good anything and at the same time desperately wanting to be making; you’ll never achieve, you’ll never reach the goal you set for yourself.

RP: Csak annyira, hogy van ez a sima, mindennapi srác, és néha én is úgy éreztem… nem tudtam, akarok-e színész lenni, nem tudtam, mit akarok pontosan, nem jutottam be az egyetemre, csak sodródtam össze-vissza. Nem voltam különösebben jó semmiből, ugyanakkor kétségbeesetten alkotni akartam valamit: soha nem éreztem, hogy elérek valamit, a célt, amit kitűztem magam elé.

Q: How would you describe the character Art?

K: Hogy írnád le Artot?

RP: I guess you’d call him a mediocrity (?); he doesn’t fit into any kind of people grouping. He is not particularly depressed, but he thinks he is. I mean he doesn’t know any kind of consistency in his emotions. Which I think most people are like, I mean, just think of terms normally in films, a person very sad, but he’s not particularly sad, he’s just basically chasing his tail. He’s just a guy who is stuck in a (rot?) and he’s trying to find a way out of it.

RP: Szerintem tipikusan ő az a középszerű alak, akit nem lehet besorolni semmilyen csoportba. Nem különösebben lehangolt, csak azt képzeli magáról. Úgy értem, nem tud semmiféle rendszert vinni az érzelmeibe. És azt hiszem, a legtöbb ember ilyen is; ha csak belegondolunk egy filmben általában alkalmazott embertípusba, egy szereplő lehet szomorú, de Art nem különösebben szomorú, inkább, olyan, mint a kutya, amikor a saját farkát kergeti.

Q: Could you relate to Art?

K: Tudtál azonosulni Arttal?

RP: No, not really. I never really felt stuck in anything. Art feels like he can’t break out of anything, he really feels he’s been trapped by his own life, and he’s kind of resentful of that.

RP: Nem igazán. Soha nem éreztem igazán leragadva magamat valamihez. Art úgy érzi, nem tud kitörni a helyzetéből, úgy érzi, csapdába ejtette a saját élete és ezt eléggé bánja is.

Q: Do you know anybody like Art?

K: Ismersz bárkit, aki olyan lenne, mint Art?

RP: Not entirely. It is very difficult to find someone like Art. He seems like he’s very real, but really he is a demanding friend and even though he isn’t specifically ??? he is very emotionally draining towards other friends. And that’s I guess why his friends in the movie quite close down to him, a lot of characters close down to him even though he seems normal and sympathetic.

RP: Nem teljesen. Nehéz lenne olyan embert találni, aki hasonlítana Artra. Nagyon valóságosnak tűnik, de igazából egy nagy figyelmet igénylő barát, és bár nem teljesen ??? (talán nyilvánvaló), attól még nagyon elszívja mások energiáját érzelmileg. És ezért lehet, hogy a filmbéli barátai elzárkóznak előle, sok szereplő elzárkózik előle, hiába tűnik normálisnak és együttérzésre méltónak.

Q: Is music an integral part of the film?

K: A zene tényleg beépül a filmbe?

RP: Yeah, definitely. I guess. Art is trying to be a musician, and he is no good at all. He has the energy and the drive to try and be good, but he’s just not talented. And it’s very frustrating to him. Throughout the movie he plays songs with his guitar and … it’s awful. And the soundtrack is kind of the dream versions of the songs, which are very intimately arranged and all the good versions of the songs he is writing. It shows what he could be doing but he never really reaches it.

RP: Igen, természetesen. Art zenész akarna lenni, de egyáltalán nem jó. Megvan benne az energia és az akarat, hogy megpróbáljon jó lenni, de egyszerűen nem tehetséges. Ez pedig nagyon zaklatottá teszi. Az egész film során próbál dalokat játszani a gitárján és egyszerűen szörnyű. A zene a filmben pedig az ő dalainak a kifejlett változata, amelyeket nagyon jól rendeztek el, és minden dalnak megvan a maga kiteljesedése. A filmzene megmutatja, milyenek lehetnének Art művei, de ő soha nem éri el ezt a szintet.

Q: Did you actually sing and play guitar in the film?

K: Tényleg te énekeltél és gitároztál a filmben?

RP: I did. But it’s funny, because it’s quite difficult to fake play the guitar really badly when you know how to play stuff like that. I suppose I could do the most difficult parts of it. It was quite fun doing. In the scene he’s doing … I’ve been through over open mics in my life and I’ve seen how bad some people are and just be the people who makes all the audience leave. There is something about… people are very honest to a ??? playing music in front of an audience, even though they know they’re bad, they need to say something, they need to play to people. It was quite fun to play in that movie.

RP: Én voltam. Vicces volt, mert annyira nehéz megjátszani, hogy rosszul játszol a gitáron, ha tudod, hogyan kell előadni amúgy a kívánt dolgokat. Szerintem meg tudnám csinálni a legnehezebb részeket is benne. Azért jó móka volt. Az egyik jelentben opn mic-en vesz részt. Ezzel már találkoztam előtte, és láttam, hogy néhányan elég rosszul játsszák ahhoz, hogy a nézők szépen csendben elmenjenek. Van valami abban, hogy az emberek nagyon őszinték olyasvalakivel szemben, aki ki mer állni a közönség elé még úgy is, hogy tudják, hogy nem jók, de el akarnak mondani valamit, ki akarnak fejezni valamit. Jó móka volt szerepelni egy ilyen filmben.

Q: What do you think of Art’s music?

K: Mit gondolsz Art zenéjéről?

RP: It’s very earnest. The lyrics of his songs are really funny, they’re so literal. He talks about he’s having problems with his parents and the lyrics would be ‘I have problems with my parents – I don’t know what to do’, and sing it. It’s quite funny.

RP: Nagyon nyomatékos. A dalszövegei annyira szó szerint értendők, hogy az már vicces. Arról szólnak, hogy problémái vannak a szüleivel, és a szöveg valami olyasmi, hogy „Bajom van a szüleimmel – nem tudom, mit tegyek”, és ezt énekli. Ez vicces.