2008 EW második rész

I: Did you base your opinion of what Edward was off the books?
RP: Yeah, in a lot of ways, but also I was very aware of the fact that it was written from Bella’s
perspective, who’s completely in love with him. And that’s kind of, a lot of the ways that I could
get away from having to play beautiful, beautiful, beautiful all the time is just like, you could be
anybody, it’s just Bella seeing a creature. And anyone who you are in love with you can’t see their
flawes and I kind of saw as a metaphor I guess and a few way up Edward the facts (???) of his
existence, there’s a lot more complexity than it seems like on the page.

RP: I did tons of physical training and I think there’s a thing about running which was good for it,
just a lot of isolation things were good for the part. I mean I didn’t talk to anyone for ages, because
I wanted to not be able to, like kind of communicate with people like as if I haven’t talked to
anyone for ages. Which I hadn’t.
I was in Portland and I went to this bookshop called P­­­ bookshop, which is the most amazing
bookshop I’ve ever been to and I’ve literally went there every single day and just, I’ve never done
so much reading in my whole life.
I’ve read a lot of Martin Amis. It wasn’t really to do with Twilight, I don’t know what I read to do
Twilight, oh, I read S. Virgil which I gave to Kristen for inspiration.
I: Was she inspired by it?
RP: I don’t know, I didn’t ask, I don’t think she read it
And I used to go to the gym for about 5 hours a day then I started losing so much weight till I
looked like an alien. So, my head started to look really, like abnormally huge compared to my
body. And then Catherine came up and she was like what are you doing to yourself?
I: Did you have to gain weight afterwards?
RP: Yeah, I literally just stopped exercising before the shoot.
I: Well it must have felt nice, the relaxation, right?
RP: Yeah, even the first cheeseburger after 2 and a half months was like amazing, it taste like
ambrosia. Yeah, I just stopped exercising the first, the day before the first day of shooting. And
when on the first shot on the first day I almost ripped my hamstring just trying to lift up Kristen. I
wasn’t even doing stunt.

I: Az Edwardról alkotott véleményedet a könyv alapozta meg?
RP: Igen, sok szempontból, de azt is szem előtt tartottam, hogy a könyv Bella szemszögéből volt
írva, aki szerelmes volt belé. Ami pedig azt jelentette, hogy alig tudtam elszakadni az állandó
gyönyörű, gyönyörű, gyönyörű játszásától, bárki lehetett volna, csak Bella látott maga előtt egy
alakot. És bárki akibe szerelmes vagy, annak nem látod a hibáit és ezt mint egy metafóra olyannak
láttam, szóval kicsit felturbóztam Edward létezését, mert sokkal több komplexitás van benne, mint
ami lejön az oldalakról.
RP: Rengeteg fizikai edzésen voltam és van valami a futásban, ami nagyon jó volt ehhez, az egész
elszigeteltség része a dolognak. Hosszú időn keresztül nem beszéltem senkivel, mert azt szerettem
volna, ha úgy beszéltem volna az emberekkel, mint aki már nagyon régóta nem beszélt velük. Mint
például én.
Portlandben voltam, ahol elmentem ebbe a könyvesboltba, ami a legjobb könyvesbolt ahol
életemben voltam, szó szerint minden nap elmentem oda, soha előtte nem olvastam annyit.
Sok Martin Amis­t olvastam. Nem sok köze volt a Twilight­hoz. Nem tudom mit olvastam a
Twilight miatt, oh, de olvastam S. Virgil­t, amit oda is adtam Kristennek, hogy ötletet vegyen
belőle.
I: Inspirálta őt a könyv?
RP: Nem tudom, nem kérdeztem, szerintem el se olvasta.
És olyan napi öt órát töltöttem az edzőteremben, aztán elkezdtem fogyni, amíg már úgy nem
néztem ki, mint egy földönkívüli. A fejem abnormálisan nagynak tűnt a testem többi részéhez
képest. Aztán Catherine azt kérdezte, hogy mégis mit művelek magammal?
I: Vissza kellett híznod utána?
RP: Igen, a felvétel előtt leálltam az edzésekkel.
I: Biztos jó volt pihenni, igaz?
RP: Igen, az első sajtburger is fantasztikus volt két és fél hónap után, olyan volt az íze, mint az
ambróziának. A forgatás első napja előtti napon abbahagytam az edzést. Aztán az első napon
majdnem elszakítottam a térdízületemet amikor megpróbáltam felemelni Kristent. Az még csak
nem is kaszkadőrmunka volt.

Advertisements

2008 EW Első rész

Eszembe juttatták a GossipCop-on

I: How familiar were you with the series when you signed on?
RP: Zero familiarity. I got told to read it, but just for the movie and I, like about five months I guess before I actually did the casting. And I was in London, I wasn’t even doing acting, so I never got around to reading it. But I read the whole series in the weekend after I did the audition. Specifically so I can do the part. But I didn’t read it before the audition. Didn’t even know what it was.
I: So how did you cope with the audition, how were you able to go in there with a blank sheet?
RP: Well I mean I read the script, I just I read the script and I was like, I ‘m not gonna get this anyway, so, like, there’s no point in doing any research. And I read the first 40 pages of the book and I was just like, there’s zero chance I’m gonna get this part, so I came in and I was freaking out as well, when I went in. But then, I did it just the way Kristen was playing it. It kind of shocked a performance out of me, which I hadn’t thought of at all.
I: Why didn’t you think you had a chance?
RP: I mean when you read the beginning, when Edward’s introduction is just saying ‘oh he’s so heartbreakingly beautiful, I mean every single tip, like every pharagraph just like a thing, erm, I remember I stopped reading it when it said ‘even in the rain he looked like he was in an underwear commercial’ or something, or a hedgehog commercial, I was like oh, Jesus. There’s no way. And also I thought like, there was a strong possibility that the performance would have to be really really campen (???), like kind of silly, which I don’t think it is, I hope. I don’t know. But yeah, that’s kind of why.
I: Mennyire ismerted a sorozatot amikor szerződtél?
RP: Semennyire sem. El kellett olvasnom, de csak a film miatt, ha jól emlékszem olyan 5 hónappal azelőtt, hogy tényleg bekerültem volna. Londonban voltam, nem színészkedtem, szóval nem is olvastam. De a meghallgatás utáni hétvégén az egészet elolvastam. Főleg azért, hogy el tudjam játszani a szerepet. De nem olvastam a meghallgatás előtt. Azt se tudtam, hogy mi is az egész.
I: Hogy tudtad így megcsinálni a meghallgatást, hogy indulhattál üres lappal?
RP: Nos, a forgatókönyvet elolvastam, aztán úgy voltam vele, hogy úgyse fogom megkapni a szerepet, szóval nincs sok értelme utánajárni. És elolvastam az első 40 oldalt és úgy éreztem, hogy teljesen esélytelen az, hogy megkapjam a szerepet, szóval halálra váltam mentem be. De aztán úgy játszottam, ahogy Kristen. Valahogy az ő jelenléte olyan sokkal volt, hogy előálltam egy előadással, amire egyáltalán nem gondoltam azelőtt.
I: Miért gondoltad azt, hogy nincs esélyed?

RP: A könyv elején, amikor Edward bemutatása van, akkor azt írja, hogy ‘oh, annyira szívszorongatóan gyönyörű’, minden egyes résznél, minden bekezdésben, és meg is álltam az olvasásban akkor, amikor azt írta, hogy ‘még az esőben is úgy néz ki, mintha alsóneműt reklámozna’ vagy valami sün reklámban lenne (?? pedig ezt mondja), erre csak annyit mondtam, oh Jézusom. Esélytelen. És arra is gondoltam, hogy a szerepnek nagyon-nagyon —- kell lennie, kissé butának, bár talán nem olyan lett, legalábbis remélem. Nem tudom. De igen, nagyjából ezért.